A magasrendű felharmonikus-keltés (HHG) jelensége alapvetően fontos szerepet játszik az attoszekundumos fizikában. Az elméleti számítások többnyire (technikai okokból) szemiklasszikus közelítésben számolnak. Javarészt feltérképezetlen az, hogy milyen körülmények között lesz lényeges a klasszikus számításoktól való eltérés a felharmonikusok spektrális és statisztikus tulajdonságaiban. A kvantumos technológiák szemszögéből ugyanakkor kívánatos az alapjelenségek (mint például a HHG) olyan modellezése, mely a fény kvantumos jellegét figyelembe veszi. A HHG ilyen leírása hozzásegíthet nemklasszikus (szub-Poisson statisztikájú, préselt, összefonódott állapotú) fényforrások kialakításához. Előadásomban bemutatom az ezzel kapcsolatos új eredményeket, illetve kísérleti elrendezésre vonatkozó javaslatot teszek sokmódusú, erősen antikorrelált fotonállapotok kialakítására vonatkozóan.