Pócza tanár úr (ELTE kísérleti fizikai oktatásának megalapozója) 1952 szeptemberében a van der Waals egyenlettel kezdte el négyféléves Kísérleti fizika előadás-sorozatát; arra utalva, hogy a reális világban kizárólag kölcsönható rendszerek léteznek, és megismerésük az alkotóelemek részleteivel, valamint kölcsönhatási energiájuk kísérleti meghatározásával kezdődik.

Kísérleti vizsgálataink tárgyát képező „rendezett és rendezetlen” fehérje-molekulák halmazai (különös tekintettel azok vizes oldataira, mint amilyenek az élőlények, például „mi emberek ” is vagyunk), kölcsönhatásban álló molekuláris rendszerek: Így azokat alkotóelemeik részleteiben és kölcsönhatásaikban szükséges tanulmányozni. Számos kísérleti módszer áll rendelkezésünkre, az általuk nyújtott eredmények információtartalma azonban nem azonos értékű; következésképpen együttes értelmezésük előtt, azok objektív értékelésére lenne szükség. Két kísérletet megemlítünk az előadásban (V.N. Uversky, G.R.Welch) ; az eredmény azonban nem problémamentes. Nem az értékelés a célunk, helyette: Az „áttekinthetetlen” mennyiségű munkát, és az esetenként indokolt gyenge vagy negatív osztályzatot elkerülendő, az altamirai barlangrajzokra utalunk.

Alkotójuk azokon néhány lényeges vonallal tudta jellemezni az állatokat; megkülönböztetve a Mamutot és a Kardfogú tigrist. Esetünkben is az a kérdés, hogy a fehérjeoldatok fizikai módszerekkel történő kutatásában meghatározható-e olyan lényeges: azaz működésüket jellemző vonás/tulajdonság, ami a kísérleti módszertől független sajátságra utal. Azt gondoljuk, egy ilyen biztosan van: ez a fehérjemolekulák funkcióját, pl. reakcióképességét is meghatározó „felületi” kölcsönhatási/energetikai térkép. Információforrás a fehérjéhez is kötött vízmolekulák mozgékonysága; fizikai alapja pedig az álló és mozgó vízmolekulák proton-spin párjainak mérhető megkülönböztethetősége.
A úton a megtett első lépések, néhány aktuális eredmény: például „Mamut egyének” (tudatosan kiválasztott óriásmolekulák) olvadási diagramjának, valamint rend-állapotának gyors roncsolásmentes meghatározása, az azokból álló sokaságok termodinamikai jellemzése, a folyamatban lévő munkák, és az egyelőre nyitva maradt kérdések jelentették/jelentik vizsgálataink és a jelen beszélgetés tárgyát.

Indiai mese: A vakok falujáról és az odatévedt Mamut-utód Elefántról segít, remélem, világosabbá tenni a történetet.