Atomok és molekulák esetén, valamint fémek felületéről a külső gerjesztő elektromágneses tér megfelelő erőssége és frekvenciája mellett adiabatikus alagútemisszióval léphetnek ki elektronok. Ilyenkor a lézerfrekvencia és az alagutazási frekvencia hányadosára, az ún. Keldysh-féle (időbeli) adiabaticitási paraméterre (γ) tipikusan γ≪1 teljesül. Jelentősen kisebb, de még mindig nagy terek esetén (γ≫1) többfotonos emisszióval történhet elektronok felszabadítása. Manapság is folynak atom- és molekulafizikai illetve nanooptikai kísérletek ezen a két jól ismert tartomány közötti kevésbé felderített nemadiabatikus alagutazási régióra (γ~1) jellemző lézer intenzitásokon. Munkánk során az alagutazási régiót vizsgáltuk lokalizált plazmonoszcillációk keltésével különböző geometriájú 100 nm méretskálájú arany nanorészecskéken 7 fs rövid impulzusokkal. A keltett plazmonoszcillációk lokális terének amplitúdója nagyságrendekkel nagyobb lehet a gerjesztő lézertérnél. A kísérleteink során felvett intenzitásfüggő elektronspektrumokból meghatároztuk a nemadiabatikus alagutazási jelenség megjelenéséhez tartozó γ~2 értéket [1]. Ezt az eredményt az egydimenziós időfüggő Schrödinger-egyenlet megoldására épülő elméleti számolással alátámasztottuk.

[1] B. Lovász, P. Sándor et al., Nano Lett. bírálat alatt (2022).