Az Intézet története

1950

Megkezdi hivatalos működését a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI). Tervezett kutatási ágak: általános fizika (elektronika, mágneses vizsgálatok, anyagszerkezeti kutatások), mikrohullámok fizikája, atomfizika, radioaktivitás, kozmikus sugárzás

Az intézetben az egyéb területek kutatása mellett megkezdődnek a neutronfizikai kutatások, a szilárdtest kutatások és az optikai kutatások:

Kozmikus Sugárzási Osztály (1950 augusztus)

• Fizikai optikai kutatások

Elektromágneses Hullámok Osztálya (1951 május):

• Elektron Spin Rezonancia (ESR)
• Nukleáris mágneses rezonancia (NMR)
  (lásd Tompa Kálmán cikkét a Magyar Kémiai Folyóiratban.)

Elméleti Fizikai Osztály (1953 január-1954 szeptember):

• Szilárdtestek elmélete
• Atomok és atommagok statisztikus elmélete

KFKI Ferromágneses Osztály (1953 ősze):

• Mágneses anizotrópia kvantumelmélete
• Permeabilitás mikrohullámú viselkedésének mérése
• Kobalt szuszceptibilitásának tanulmányozása
• Homogén mágneses tereket előállító, valamint mágneses jellemzőket mérő eszközök tervezése és létrehozása

KFKI Neutronfizikai Osztály (1956):

• Szilárd anyag sugársérüléseinek tanulmányozása,
• Neutrondiffrakciós kutatások.

1959

Szilárdtestfizikai Laboratórium megalakulása. Alapok kialakulása:

Szilárdtestelméleti kutatások

• Röntgen- és neutronszórás
• Mágneses rezonancia
• Transzport és mágneses jellemzők mérése
• Anyagminták készítése
• Alacsony hőmérsékletek technikája
• Elektronikus, üvegtechnikai és gépészeti háttér létrejötte

Legeredményesebb témakörök:

• Mágneses szerkezetek és jelenségek
• Fázisátalakulások
• Híg ötvözetek
• Szupravezetés

1959

Fizikai-optikai Laboratórium megalakulása:

• Fényforrások fluktuációja,
• A fény koherencia-képessége,
• Fény és anyag kölcsönhatása,
• Optikai mérés- és műszertechnika.

1959

A Neutronfizikai Osztályból, a Ferromágneses Osztályból és az Atomfizikai Osztályból két Magfizikai Laboratóriumot hoznak létre.

1960

Létrejön az MTA Kristálynövesztési Tanszéki Kutatócsoport a Budapesti Műszaki Egyetemen.

A KFKI laboratóriumait főosztályokká vonják össze. A Fizikai-optikai Laboratórium az I. Fizikai Kutató Főosztály, a Magfizikai Laboratóriumok a II. Fizikai Kutató Főosztály, a Szilárdtestfizikai Laboratórium a III. Fizikai Kutató Főosztály része lesz.

Sikerül reprodukálni a Mössbauer effektust. Kísérleti Mössbauer-berendezések gyártása kezdődik, amelyek tesztelésére Mössbauer-mérőcsoportot alakítanak.

Az egyes osztályok könyvtárainak összevonásával kialakul a KFKI Könyvtár mai könyvállományának alapja.

1962

Megszervezik az MTA Kristályfizikai Tanszéki Kutatócsoportot, amely a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézete mellett működött.

1963

Lézerkutatások megindulása a Fizikai Optikai Laboratóriumban. Az első magyar lézer előállítása.

1964-1985

Kutatási szerződés a Csepel Művek Fémművel: kapcsolat egy jól működő iparvállalat és egy alapkutatásokat folytató tudományos intézet között. Lágymágneses anyagok, nagytisztaságú réz, antimágneses ötvözetek, fém-gáz rendszerek, fémüvegek kutatása.

Nemzetközileg kiemelkedő erős elméleti fizikai iskola alakul ki a kondenzált anyagok fizikájának vizsgálatára.

1970

Létrejön a Szilárdtestfizikai Főosztály.

1971

Nemzetközi konferenciák:

• Mágnesség
• Híg ötvözetek elektromos és mágneses tulajdonságai

1972-1985

Szilárdtestkutatások Országos Főirány: fémek és ötvözetek, félvezetők (benne az ionimplantáció), mágneses anyagok (benne a buboréktároló és huzalmemória), optikai anyagok (benne az optikai tárolóanyagok) kutatása. Egykristálynövesztés (1972), vékonyrétegek előállítása, folyadékkristályok kutatása (1972), fémüvegek előállítása és vizsgálata (1976).

1974-1975

Szilárdtest-kutatási Terület létrejötte a Magkémiai, az Optikai és a Szilárdtestfizikai Főosztályok egybeolvadásával.

1975-1981

Szilárdtestkutató Intézet (SZTKI) megalakulása.

Főosztályok: Fizika I., Fizika II., Optikai Főosztály, Kémiai Főosztály, Technikai Főosztály; Önálló osztály: Szilárdtestelméleti Osztály.

Célprogramok: memória-kutatások, ionimplantációs kutatás-fejlesztések (Fizika I. Főosztály). Anyagi-beruházási ellátottságuk lényegesen jobb volt, mint a többi kutatásé.

Szerződéses kutatások: műszerek kis sorozatú előállítása, lézerek gyakorlati alkalmazása.

Nemzetközi együttműködések:

• Dubnai Egyesített Atomkutató Központtal
• Kurcsatov Intézettel
• KGST-vel

1976

A Kristálynövesztési és a Kristályfizikai Tanszéki Kutatócsoport egyesítésével megalakul az MTA Kristályfizikai Kutatólaboratórium a Természettudományi Kutatólaboratórium (TTKL) részeként. Kutatási témái: Optikai egykristályok növesztése, rácshibák vizsgálata, kristály-kvantumkémiai kutatások, optikai kristályok minősítése, nemlineáris és kvantumoptika

1981

Az alap- és alkalmazott kutatások közötti feszültségek az SZTKI kettészakadásához vezetnek. Megalakul a KFKI Szilárdtestfizikai Kutatóintézete (KFKI-SZFKI), és a Mikroelektronikai Kutatóintézet (MKI) a KFKI intézeteiként.

1981-1991

Pályázati rendszer indulása.

Budapesti Anyagtudományi Műszerközpont létrejötte: közhasznú, szakterületi műszerközpont az egyetemek és a kutatóintézetek közös szervezésében. Lehetővé tette az összehangolt beruházást, az eszközök nem kisajátított felhasználását, és a kutatólaboratóriumok oktatóműhelyként való működtetését.

Új témák: magas hőmérsékletű szupravezetők, fullerének, alacsony dimenziós rendszerek, nem egyensúlyi folyamatok és instabilitások vizsgálata.

1992

A KFKI Szilárdtestfizikai Kutatóintézet (SZFKI) önállóvá válik. Osztályai: Elméleti Szilárdtestfizika, Kísérleti Szilárdtestfizika, Folyadékkristály, Fémkutatás, Neutronfizika (1999-ben kiválik belőle a Neutronspektroszkópiai osztály), Lézerfizika, Lézeralkalmazások

1998

MTA Kutatóhálózati konszolidáció: az SZFKI tevékenysége kibővül az MTA TTKL Kristályfizikai Kutatólaboratórium tevékenységével. Neve Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet-re változik. Új főosztály: Kristályfizikai Főosztály, osztályai: Kristályfizika, Kristálytechnológia, Nemlieáris és kvantumoptika.

2000-2004

A KFKI utódintézetei részvételével az SZFKI szervezésében kondenzált anyagtudományi kutatóközpont alakul KFKI-CMRC néven. A központ az EU 5. Keretprogram Kiválósági Pályázatán elnyeri a "Centre of Excellence" címet. A KFKI-CMRC 4 éves projektje 2004-ben sikeresen lezárul.