Az Intézet története

 

1950

Megkezdi hivatalos működését a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI). Tervezett kutatási ágak: általános fizika (elektronika, mágneses vizsgálatok, anyagszerkezeti kutatások), mikrohullámok fizikája, atomfizika, radioaktivitás, kozmikus sugárzás

 

Az intézetben az egyéb területek kutatása mellett megkezdődnek a neutronfizikai kutatások, a szilárdtest kutatások és az optikai kutatások:

Kozmikus Sugárzási Osztály (1950 augusztus)

  • Fizikai optikai kutatások

Elektromágneses Hullámok Osztálya (1951 május):

Elméleti Fizikai Osztály (1953 január-1954 szeptember):

  • Szilárdtestek elmélete
  • Atomok és atommagok statisztikus elmélete

KFKI Ferromágneses Osztály (1953 ősze):

  • Mágneses anizotrópia kvantumelmélete
  • Permeabilitás mikrohullámú viselkedésének mérése
  • Kobalt szuszceptibilitásának tanulmányozása
  • Homogén mágneses tereket előállító, valamint mágneses jellemzőket mérő eszközök tervezése és létrehozása

KFKI Neutronfizikai Osztály (1956):

  • Szilárd anyag sugársérüléseinek tanulmányozása,
  • Neutrondiffrakciós kutatások.
1953 Megalakul a KFKI Könyvtár.

1959

Szilárdtestfizikai Laboratórium megalakulása. Alapok kialakulása:

Szilárdtestelméleti kutatások

  • Röntgen- és neutronszórás
  • Mágneses rezonancia
  • Transzport és mágneses jellemzők mérése
  • Anyagminták készítése
  • Alacsony hőmérsékletek technikája
  • Elektronikus, üvegtechnikai és gépészeti háttér létrejötte

Legeredményesebb témakörök:

  • Mágneses szerkezetek és jelenségek
  • Fázisátalakulások
  • Híg ötvözetek
  • Szupravezetés

1959

Fizikai-optikai Laboratórium megalakulása:

  • Fényforrások fluktuációja,
  • A fény koherencia-képessége,
  • Fény és anyag kölcsönhatása,
  • Optikai mérés- és műszertechnika.

1959

A Neutronfizikai Osztályból, a Ferromágneses Osztályból és az Atomfizikai Osztályból két Magfizikai Laboratóriumot hoznak létre.

1960

Létrejön az MTA Kristálynövesztési Tanszéki Kutatócsoport a Budapesti Műszaki Egyetemen.

A KFKI laboratóriumait főosztályokká vonják össze. A Fizikai-optikai Laboratórium az I. Fizikai Kutató Főosztály, a Magfizikai Laboratóriumok a II. Fizikai Kutató Főosztály, a Szilárdtestfizikai Laboratórium a III. Fizikai Kutató Főosztály része lesz.

Sikerül reprodukálni a Mössbauer effektust. Kísérleti Mössbauer-berendezések gyártása kezdődik, amelyek tesztelésére Mössbauer-mérőcsoportot alakítanak.

Az egyes osztályok könyvtárainak összevonásával kialakul a KFKI Könyvtár mai könyvállományának alapja.

1962

Megszervezik az MTA Kristályfizikai Tanszéki Kutatócsoportot, amely a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézete mellett működött.

1963

Lézerkutatások megindulása a Fizikai Optikai Laboratóriumban. Az első magyar lézer előállítása.

1964-1985

Kutatási szerződés a Csepel Művek Fémművel: kapcsolat egy jól működő iparvállalat és egy alapkutatásokat folytató tudományos intézet között. Lágymágneses anyagok, nagytisztaságú réz, antimágneses ötvözetek, fém-gáz rendszerek, fémüvegek kutatása.

 

Nemzetközileg kiemelkedő erős elméleti fizikai iskola alakul ki a kondenzált anyagok fizikájának vizsgálatára.

1970

Létrejön a Szilárdtestfizikai Főosztály.

1971

Nemzetközi konferenciák:

  • Mágnesség
  • Híg ötvözetek elektromos és mágneses tulajdonságai

1972-1985

Szilárdtestkutatások Országos Főirány: fémek és ötvözetek, félvezetők (benne az ionimplantáció), mágneses anyagok (benne a buboréktároló és huzalmemória), optikai anyagok (benne az optikai tárolóanyagok) kutatása. Egykristálynövesztés (1972), vékonyrétegek előállítása, folyadékkristályok kutatása (1972), fémüvegek előállítása és vizsgálata (1976).

1974-1975

Szilárdtest-kutatási Terület létrejötte a Magkémiai, az Optikai és a Szilárdtestfizikai Főosztályok egybeolvadásával.

1975-1981

Szilárdtestkutató Intézet (SZTKI) megalakulása.

Főosztályok: Fizika I., Fizika II., Optikai Főosztály, Kémiai Főosztály, Technikai Főosztály; Önálló osztály: Szilárdtestelméleti Osztály.

 

Célprogramok: memória-kutatások, ionimplantációs kutatás-fejlesztések (Fizika I. Főosztály). Anyagi-beruházási ellátottságuk lényegesen jobb volt, mint a többi kutatásé.

 

Szerződéses kutatások: műszerek kis sorozatú előállítása, lézerek gyakorlati alkalmazása.

 

Nemzetközi együttműködések:

  • Dubnai Egyesített Atomkutató Központtal
  • Kurcsatov Intézettel
  • KGST-vel

1976

A Kristálynövesztési és a Kristályfizikai Tanszéki Kutatócsoport egyesítésével megalakul az MTA Kristályfizikai Kutatólaboratórium a Természettudományi Kutatólaboratórium (TTKL) részeként. Kutatási témái: Optikai egykristályok növesztése, rácshibák vizsgálata, kristály-kvantumkémiai kutatások, optikai kristályok minősítése, nemlineáris és kvantumoptika

1981

Az alap- és alkalmazott kutatások közötti feszültségek az SZTKI kettészakadásához vezetnek. Megalakul a KFKI Szilárdtestfizikai Kutatóintézete (KFKI-SZFKI), és a Mikroelektronikai Kutatóintézet (MKI) a KFKI intézeteiként.

1981-1991

Pályázati rendszer indulása.

 

Budapesti Anyagtudományi Műszerközpont létrejötte: közhasznú, szakterületi műszerközpont az egyetemek és a kutatóintézetek közös szervezésében. Lehetővé tette az összehangolt beruházást, az eszközök nem kisajátított felhasználását, és a kutatólaboratóriumok oktatóműhelyként való működtetését.

 

Új témák: magas hőmérsékletű szupravezetők, fullerének, alacsony dimenziós rendszerek, nem egyensúlyi folyamatok és instabilitások vizsgálata.

1992

A KFKI Szilárdtestfizikai Kutatóintézet (SZFKI) önállóvá válik. Osztályai: Elméleti Szilárdtestfizika, Kísérleti Szilárdtestfizika, Folyadékkristály, Fémkutatás, Neutronfizika (1999-ben kiválik belőle a Neutronspektroszkópiai osztály), Lézerfizika, Lézeralkalmazások

1998

MTA Kutatóhálózati konszolidáció: az SZFKI tevékenysége kibővül az MTA TTKL Kristályfizikai Kutatólaboratórium tevékenységével. Neve Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet-re változik. Új főosztály: Kristályfizikai Főosztály, osztályai: Kristályfizika, Kristálytechnológia, Nemlieáris és kvantumoptika.

2000-2004

A KFKI utódintézetei részvételével az SZFKI szervezésében kondenzált anyagtudományi kutatóközpont alakul KFKI-CMRC néven. A központ az EU 5. Keretprogram Kiválósági Pályázatán elnyeri a "Centre of Excellence" címet. A KFKI-CMRC 4 éves projektje 2004-ben sikeresen lezárul.

2007 A KFKI Könyvtára szervezetileg az SZFKI-hoz csatlakozik, bár üzemeltetését az utódintézetek közösen végzik. A Könyvtár neve MTA SZFKI Könyvtár lesz.
2012 Az Intézet az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont részeként működik tovább Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet néven. A KFKI Könyvtár ismét kikerül az intézet szervezetéből.
2013 Az Intézet átszerveződik: a korábbi 10 tudományos osztályból 6 marad. A Lézerfizikai Osztály egyik kutatócsoportja, valamint a Kristályfizikai Osztály a Lézeralkalmazási Osztállyal együtt megalkotja az Alkalmazott és Nemlineáris Optikai Osztályt, a Lézerfizikai Osztály másik kutatócsoportja, a Neutronfizikai Osztály és a Fémkutatási Osztály egyik kutatócsoportja a Komplex Folyadékok Osztályba olvad bele. A Fémkutatási Osztály másik kutatócsoportja az Elméleti Szilárdtestfizikai Osztály része lesz, a harmadik a Kísérleti Szilárdtestfizikai Osztályhoz kerül. A Neutronspektroszkópiai Osztály és a Kvantumoptikai és Kvantuminformatikai Osztály változatlan marad.
Források: Jéki László: KFKI (Budapest, 2001)
A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóintézetei: Központi Fizikai Kutatóintézet (MTA, 2001)
Hartmann Ervin: A Gyulai-Tarján kristályfizikai iskola (OTKA jelentés, 2007)