1950
|
Megkezdi hivatalos működését a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI). Tervezett kutatási ágak: általános fizika (elektronika, mágneses vizsgálatok, anyagszerkezeti kutatások), mikrohullámok fizikája, atomfizika, radioaktivitás, kozmikus sugárzás
|
|
Az intézetben az egyéb területek kutatása mellett megkezdődnek a neutronfizikai kutatások, a szilárdtest kutatások és az optikai kutatások:
Kozmikus Sugárzási Osztály (1950 augusztus)
- Fizikai optikai kutatások
Elektromágneses Hullámok Osztálya (1951 május):
Elméleti Fizikai Osztály (1953 január-1954 szeptember):
- Szilárdtestek elmélete
- Atomok és atommagok statisztikus elmélete
KFKI Ferromágneses Osztály (1953 ősze):
- Mágneses anizotrópia kvantumelmélete
- Permeabilitás mikrohullámú viselkedésének mérése
- Kobalt szuszceptibilitásának tanulmányozása
- Homogén mágneses tereket előállító, valamint mágneses jellemzőket mérő eszközök tervezése és létrehozása
KFKI Neutronfizikai Osztály (1956):
- Szilárd anyag sugársérüléseinek tanulmányozása,
- Neutrondiffrakciós kutatások.
|
1953 |
Megalakul a KFKI Könyvtár. |
1959
|
Szilárdtestfizikai Laboratórium megalakulása. Alapok kialakulása:
Szilárdtestelméleti kutatások
- Röntgen- és neutronszórás
- Mágneses rezonancia
- Transzport és mágneses jellemzők mérése
- Anyagminták készítése
- Alacsony hőmérsékletek technikája
- Elektronikus, üvegtechnikai és gépészeti háttér létrejötte
Legeredményesebb témakörök:
- Mágneses szerkezetek és jelenségek
- Fázisátalakulások
- Híg ötvözetek
- Szupravezetés
|
1959
|
Fizikai-optikai Laboratórium megalakulása:
- Fényforrások fluktuációja,
- A fény koherencia-képessége,
- Fény és anyag kölcsönhatása,
- Optikai mérés- és műszertechnika.
|
1959
|
A Neutronfizikai Osztályból, a Ferromágneses Osztályból és az Atomfizikai Osztályból két Magfizikai Laboratóriumot hoznak létre.
|
1960
|
Létrejön az MTA Kristálynövesztési Tanszéki Kutatócsoport a Budapesti Műszaki Egyetemen.
A KFKI laboratóriumait főosztályokká vonják össze. A Fizikai-optikai Laboratórium az I. Fizikai Kutató Főosztály, a Magfizikai Laboratóriumok a II. Fizikai Kutató Főosztály, a Szilárdtestfizikai Laboratórium a III. Fizikai Kutató Főosztály része lesz.
Sikerül reprodukálni a Mössbauer effektust. Kísérleti Mössbauer-berendezések gyártása kezdődik, amelyek tesztelésére Mössbauer-mérőcsoportot alakítanak.
Az egyes osztályok könyvtárainak összevonásával kialakul a KFKI Könyvtár mai könyvállományának alapja.
|
1962
|
Megszervezik az MTA Kristályfizikai Tanszéki Kutatócsoportot, amely a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézete mellett működött.
|
1963
|
Lézerkutatások megindulása a Fizikai Optikai Laboratóriumban. Az első magyar lézer előállítása.
|
1964-1985
|
Kutatási szerződés a Csepel Művek Fémművel: kapcsolat egy jól működő iparvállalat és egy alapkutatásokat folytató tudományos intézet között. Lágymágneses anyagok, nagytisztaságú réz, antimágneses ötvözetek, fém-gáz rendszerek, fémüvegek kutatása.
|
|
Nemzetközileg kiemelkedő erős elméleti fizikai iskola alakul ki a kondenzált anyagok fizikájának vizsgálatára.
|
1970
|
Létrejön a Szilárdtestfizikai Főosztály.
|
1971
|
Nemzetközi konferenciák:
- Mágnesség
- Híg ötvözetek elektromos és mágneses tulajdonságai
|
1972-1985
|
Szilárdtestkutatások Országos Főirány: fémek és ötvözetek, félvezetők (benne az ionimplantáció), mágneses anyagok (benne a buboréktároló és huzalmemória), optikai anyagok (benne az optikai tárolóanyagok) kutatása. Egykristálynövesztés (1972), vékonyrétegek előállítása, folyadékkristályok kutatása (1972), fémüvegek előállítása és vizsgálata (1976).
|
1974-1975
|
Szilárdtest-kutatási Terület létrejötte a Magkémiai, az Optikai és a Szilárdtestfizikai Főosztályok egybeolvadásával.
|
1975-1981
|
Szilárdtestkutató Intézet (SZTKI) megalakulása.
Főosztályok: Fizika I., Fizika II., Optikai Főosztály, Kémiai Főosztály, Technikai Főosztály; Önálló osztály: Szilárdtestelméleti Osztály.
|
|
Célprogramok: memória-kutatások, ionimplantációs kutatás-fejlesztések (Fizika I. Főosztály). Anyagi-beruházási ellátottságuk lényegesen jobb volt, mint a többi kutatásé.
|
|
Szerződéses kutatások: műszerek kis sorozatú előállítása, lézerek gyakorlati alkalmazása.
|
|
Nemzetközi együttműködések:
- Dubnai Egyesített Atomkutató Központtal
- Kurcsatov Intézettel
- KGST-vel
|
1976
|
A Kristálynövesztési és a Kristályfizikai Tanszéki Kutatócsoport egyesítésével megalakul az MTA Kristályfizikai Kutatólaboratórium a Természettudományi Kutatólaboratórium (TTKL) részeként. Kutatási témái: Optikai egykristályok növesztése, rácshibák vizsgálata, kristály-kvantumkémiai kutatások, optikai kristályok minősítése, nemlineáris és kvantumoptika
|
1981
|
Az alap- és alkalmazott kutatások közötti feszültségek az SZTKI kettészakadásához vezetnek. Megalakul a KFKI Szilárdtestfizikai Kutatóintézete (KFKI-SZFKI), és a Mikroelektronikai Kutatóintézet (MKI) a KFKI intézeteiként.
|
1981-1991
|
Pályázati rendszer indulása.
|
|
Budapesti Anyagtudományi Műszerközpont létrejötte: közhasznú, szakterületi műszerközpont az egyetemek és a kutatóintézetek közös szervezésében. Lehetővé tette az összehangolt beruházást, az eszközök nem kisajátított felhasználását, és a kutatólaboratóriumok oktatóműhelyként való működtetését.
|
|
Új témák: magas hőmérsékletű szupravezetők, fullerének, alacsony dimenziós rendszerek, nem egyensúlyi folyamatok és instabilitások vizsgálata.
|
1992
|
A KFKI Szilárdtestfizikai Kutatóintézet (SZFKI) önállóvá válik. Osztályai: Elméleti Szilárdtestfizika, Kísérleti Szilárdtestfizika, Folyadékkristály, Fémkutatás, Neutronfizika (1999-ben kiválik belőle a Neutronspektroszkópiai osztály), Lézerfizika, Lézeralkalmazások
|
1998
|
MTA Kutatóhálózati konszolidáció: az SZFKI tevékenysége kibővül az MTA TTKL Kristályfizikai Kutatólaboratórium tevékenységével. Neve Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet-re változik. Új főosztály: Kristályfizikai Főosztály, osztályai: Kristályfizika, Kristálytechnológia, Nemlieáris és kvantumoptika.
|
2000-2004
|
A KFKI utódintézetei részvételével az SZFKI szervezésében kondenzált anyagtudományi kutatóközpont alakul KFKI-CMRC néven. A központ az EU 5. Keretprogram Kiválósági Pályázatán elnyeri a "Centre of Excellence" címet. A KFKI-CMRC 4 éves projektje 2004-ben sikeresen lezárul.
|
2007 |
A KFKI Könyvtára szervezetileg az SZFKI-hoz csatlakozik, bár üzemeltetését az utódintézetek közösen végzik. A Könyvtár neve MTA SZFKI Könyvtár lesz. |
2012 |
Az Intézet az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont részeként működik tovább Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet néven. A KFKI Könyvtár ismét kikerül az intézet szervezetéből. |
2013 |
Az Intézet átszerveződik: a korábbi 10 tudományos osztályból 6 marad. A Lézerfizikai Osztály egyik kutatócsoportja, valamint a Kristályfizikai Osztály a Lézeralkalmazási Osztállyal együtt megalkotja az Alkalmazott és Nemlineáris Optikai Osztályt, a Lézerfizikai Osztály másik kutatócsoportja, a Neutronfizikai Osztály és a Fémkutatási Osztály egyik kutatócsoportja a Komplex Folyadékok Osztályba olvad bele. A Fémkutatási Osztály másik kutatócsoportja az Elméleti Szilárdtestfizikai Osztály része lesz, a harmadik a Kísérleti Szilárdtestfizikai Osztályhoz kerül. A Neutronspektroszkópiai Osztály és a Kvantumoptikai és Kvantuminformatikai Osztály változatlan marad. |